Info

A közúti szállítási tevékenység szakmai feltételrendszere 2004. május 1-től

I. Árufuvarozás

a, belföldi

Közúti árufuvarozás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes területi Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott közúti árufuvarozói engedély birtokában végezhető. A közúti árufuvarozói engedélyt a gazdálkodó szervezet kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság abban az esetben adja ki, ha a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy megfelel az alábbi hármas követelményrendszernek… bővebben

b, nemzetközi

Nemzetközi közúti árufuvarozás nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó korlátozást nem tartalmazó közúti árufuvarozói és közösségi engedélybirtokában végezhető. Ezek kiadása egyidejűleg is kérelmezhető. Az EU-n kívüli országokban nemzetközi szerződés további engedély meglétét is előírhatja.
A közösségi engedélyt a gazdálkodó szervezet kérésére a Nemzeti Közlekedési Hatóság adja ki a közúti árufuvarozói engedély érvényességi idejével megegyező, de legfeljebb 5 éves időtartamra, egy eredeti példányban és a kérelmező által nemzetközi forgalomban üzemeltethető járművek számának megfelelő hiteles másolatban… bővebben

II. Személyszállítás

Autóbusszal belföldi és nemzetközi személyszállítás a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott autóbuszos személyszállító engedély, valamint nemzetközi forgalomban közösségi engedély birtokában végezhető.

Autóbuszos személyszállító engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely az alábbi hármas követelményrendszernek eleget tesz… bővebben

Sebességkorlátozóra és tachográfra vonatkozó feltételek

A 6/1990 KÖHÉM rendelet módosítása (44/2001. (XII. 18.)KöVíM

Sebességmérõre és tachográfra vonatkozó üzemeltetési mûszaki feltételek

92. § (3) Nem kell tachográffal felszerelni a (2) bekezdésben meghatározott olyan jármûvet:
c) amelyet kizárólagosan belföldi forgalomban a ca)-df) pontokban meghatározott valamely üzemeltetési célra használnak:
ca) legfeljebb 17 személy szállítására alkalmas autóbusszal történõ személyszállítás,
cb) közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szerv (intézmény), valamint önkormányzat üzemeltetésében lévõ jármûvel történõ – közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minõsülõ – szállítás,
cc) a jármû telephelyétõl számított 50 km-es körzetben történõ mezõgazdasági áruszállítás,
cd) állati hullák vagy hulladékok szállítása, az erre a célra kialakított jármûvekkel,
ce) élõ állatok szállítása helyi értékesítési vagy feldolgozóhelyre,
cf) közúti jármûvezetõk képzése.

(2) az MR. 92. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) A (2) bekezdésben meghatározott, 2002. január 1. napja elõtt forgalomba helyezett gépkocsikra 2002. december 31. napjáig kell a tachográfot felszerelni.

Az MR. 93/A. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott 2002. január 1. napja elõtt forgalomba helyezett gépkocsikra 2002. december 31. napjáig kell a sebességkorlátozót felszerelni.

Mikor nem kell a tachográf?

Ismert, (ismert?) hogy 2003. január 1-jétõl csak mûködõ, hitelesített és illesztett menetíró készülékkel (tachográffal) ellátott autóbuszok és a 3500 kg össztömeget meghaladó magyar tehergépjármûvek/szerelvények közlekedhetnek belföldön is. A fõszabály alól viszont vannak kivételek is.

A hatályos, a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint, nem kell tachográffal felszerelni azt a jármûvet:

1. amelynek tervezési sebessége nem haladja meg a 30 km/órát;

2. amelyet – az üzemeltetési cél és az üzemeltetési mód alapján, az Európai Közösségek vonatkozó jogszabályaival összhangban – külön jogszabály (AETR megállapodás, 2001. Évi 9. Törvény) mentesít a tachográffal való felszerelés kötelezettsége alól;
3. amelyet kizárólagosan belföldi forgalomban meghatározott valamely üzemeltetési célra használnak. Ezek:
· legfeljebb 17 személy szállítására alkalmas autóbusszal történõ személyszállítás,
· közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szerv (intézmény), valamint önkormányzat üzemeltetésében lévõ jármûvel történõ – közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minõsülõ – szállítás,
· a jármû telephelyétõl számított 50 km-es körzetben történõ mezõgazdasági áruszállítás,
· állati hullák vagy hulladékok szállítása, az erre a célra kialakított jármûvekkel,
· élõ állatok szállítása helyi értékesítési vagy feldolgozóhelyre,
· közúti jármûvezetõk képzése.

Az AETR megállapodás, a 2001. évi 9. törvény, a tachográf alóli mentességek körét az alábbiakban sorolja fel:
Mentesek a menetíró készülék alól:

1. Olyan árufuvarozásra használt jármûvek, amelyeknek (a pótkocsit vagy a félpótkocsit is beleértve) megengedett legnagyobb össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg.
   2. Olyan személyszállításra használt jármûvek, amelyek felépítése és felszereltsége alapján a gépjármûvezetõvel együtt legfeljebb kilenc személy szállítására alkalmasak, és e célra vannak rendelve.
   3. Menetrend szerinti személyszállítására használt jármûvek, amelyeknek menetrend szerinti útvonala az 50 kilométert nem haladja meg.
   4. Olyan jármûvek, amelyek engedélyezett legnagyobb sebessége a 30 km/h-t nem haladja meg.
   5. A fegyveres szolgálatok, polgári védelem, tûzoltóság és a közrend fenntartásáért felelõs erõk által használt vagy ellenõrzésük alatt álló jármûvek.
   6. Szennyvízelvezetéssel, árvízvédelemmel, víz-, gáz- és áramszolgáltatással, közutak fenntartásával és ellenõrzésével, hulladékgyûjtéssel és ártalmatlanítással, távirat- és telefonszolgálattal, postai küldemények szállításával, rádió és televízió mûsorszóró, illetve vevõkészülékek bemérésével kapcsolatban használt jármûvek.
   7. Veszélyhelyzetekben vagy mentési mûveletekben használt jármûvek.
   8. Orvosi célokra használt különleges jármûvek.
   9. Cirkuszi és mutatványos berendezést fuvarozó jármûvek.
   10. Különleges üzemzavar-elhárító jármûvek.
   11. Mûszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú forgalombiztonsági vizsgálatokat végzõ jármûvek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy átépített jármûvek.
   12. Magáncélra használt jármûvekkel nem kereskedelmi forgalomban szállított áruk.
   13. Mezõgazdasági üzemekbõl tejgyûjtésre és a tejtartályok vagy az állati takarmányozásra szánt tejtermékek mezõgazdasági üzemekbe történõ szállítását végzõ jármûvek.

Felhívom viszont mindazok figyelmét, akik olyan jármûveket üzemeltetnek, amelyek mentesülnek a tachográf alól, (elsõsorban a belföldiek érintettek) hogy minden esetben egyeztessenek a területi Közlekedési Felügyelettel, mert a mentességrõl nyilatkozatot kell tenni, az esetleges szabálytalanság nagyon jelentõs következményekkel jár!

A belföldi járművek vezetőjére és üzembentartójára vonatkozó, a vezetési és pihenőidőt, a menetíró készülék (tachográf) használatát szabályozó GKM rendelet

Már 2002. évben hatályba lépett, hogy hogy 2003. január 1.-étől csak működő, hitelesített és illesztett menetíró készülékkel (tachográffal) ellátott autóbuszok és a 3500 kg össztömeget meghaladó magyar tehergépjárművek/szerelvények közlekedhetnek belföldön is. A főszabály alóli kivételek:.

A belföldi járművek vezetőjére és üzembentartójára vonatkozó, a vezetési és pihenőidőt, a menetíró készülék (tachográf) használatát szabályozó GKM rendelet
Már 2002. évben hatályba lépett, hogy hogy 2003. január 1.-étől csak működő, hitelesített és illesztett menetíró készülékkel (tachográffal) ellátott autóbuszok és a 3500 kg össztömeget meghaladó magyar tehergépjárművek/szerelvények közlekedhetnek belföldön is. A főszabály alóli kivételek:.A hatályos, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint, nem kell tachográffal felszerelni azt a járművet:1. amelynek tervezési sebessége nem haladja meg a 30 km/órát;2. amelyet – az üzemeltetési cél és az üzemeltetési mód alapján, az Európai Közösségek vonatkozó jogszabályaival összhangban – külön jogszabály (AETR megállapodás, 2001. Évi 9. Törvény) mentesít a tachográffal való felszerelés kötelezettsége alól;3. amelyet kizárólagosan belföldi forgalomban meghatározott valamely üzemeltetési célra használnak. Ezek:• legfeljebb 17 személy szállítására alkalmas autóbusszal történő személyszállítás,• közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szerv (intézmény), valamint önkormányzat üzemeltetésében lévő járművel történő – közúti közlekedési szolgáltatásnak nem minősülő – szállítás,• a jármű telephelyétől számított 50 km-es körzetben történő mezőgazdasági áruszállítás,• állati hullák vagy hulladékok szállítása, az erre a célra kialakított járművekkel,• élő állatok szállítása helyi értékesítési vagy feldolgozóhelyre,• közúti járművezetők képzése.
Az AETR megállapodás, a 2001. évi IX. törvény, a tachográf alóli mentességek körét az alábbiakban sorolja fel:
Mentesek a menetíró készülék alól:
1. Olyan árufuvarozásra használt járművek, amelyeknek (a pótkocsit vagy a félpótkocsit is beleértve) megengedett legnagyobb össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg.2. Olyan személyszállításra használt járművek, amelyek felépítése és felszereltsége alapján a gépjárművezetővel együtt legfeljebb kilenc személy szállítására alkalmasak, és e célra vannak rendelve.3. Menetrend szerinti személyszállítására használt járművek, amelyeknek menetrend szerinti útvonala az 50 kilométert nem haladja meg.4. Olyan járművek, amelyek engedélyezett legnagyobb sebessége a 30 km/h-t nem haladja meg.5. A fegyveres szolgálatok, polgári védelem, tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők által használt vagy ellenőrzésük alatt álló járművek.6. Szennyvízelvezetéssel, árvízvédelemmel, víz-, gáz- és áramszolgáltatással, közutak fenntartásával és ellenőrzésével, hulladékgyűjtéssel és ártalmatlanítással, távirat- és telefonszolgálattal, postai küldemények szállításával, rádió és televízió műsorszóró, illetve vevőkészülékek bemérésével kapcsolatban használt járművek.7. Veszélyhelyzetekben vagy mentési műveletekben használt járművek.8. Orvosi célokra használt különleges járművek.9. Cirkuszi és mutatványos berendezést fuvarozó járművek.10. Különleges üzemzavar-elhárító járművek.11. Műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú forgalombiztonsági vizsgálatokat végző járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy átépített járművek.12. Magáncélra használt járművekkel nem kereskedelmi forgalomban szállított áruk.13. Mezőgazdasági üzemekből tejgyűjtésre és a tejtartályok vagy az állati takarmányozásra szánt tejtermékek mezőgazdasági üzemekbe történő szállítását végző járművek.
Mindazokra az üzemeltetőknek (és a járművezetőknek) viszont, akik olyan járműveket üzemeltetnek, vezetnek, amelyekre a mentesség nem terjed ki, a gazdasági és közlekedési miniszteri 41/2002. (XII. 28.) GKM számú rendelete az irányadó. Ez a rendelet a Magyar Közlöny 2002. december 28-ai 165. szám I. kötetében került kihirdetésre az alábbiak szerint:
A gazdasági és közlekedési miniszter 41/2002. (XII. 28.) GKM rendeletea közúti áru- és személyszállítást végző egyes gépjárművezetők vezetési idejének korlátozásáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-ának (3) bekezdése b) pontja 1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 49. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is – a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya a belföldön üzemben tartott, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály  alapján tachográffal (a továbbiakban: menetíró készülék) felszerelt gépjármű (a továbbiakban: gépjármű) vezetőjére és üzemben tartójára, alkalmazási köre e gépjárműre terjed ki. (2) A rendelet hatálya a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek menetíró készülékkel felszerelt gépjárműve vezetőjére, alkalmazási köre e gépjárműre abban az esetben terjed ki, ha a felügyeletet ellátó miniszter – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik.
(3) A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: AETR Megállapodás)  hatálya alá tartozó szállítást végző jármű vezetőjére és üzemben tartójára a rendelet hatálya, és e gépjárműre a rendelet alkalmazási köre nem terjed ki.
A gépjárművezetőre vonatkozó rendelkezések
2. §
(1) A gépjárművezetőnek a gépjármű vezetését minden, összességében négy és fél órás vezetéssel töltött idő (vezetési idő) után legalább negyvenöt percre meg kell szakítania.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés teljesíthető a vezetési idő során eloszló vagy közvetlenül a vezetési időt követő legalább tizenöt perces megszakítási idők alkalmazásával is, azonban az (1) bekezdésben előírt megszakítási időnek összességében ebben az esetben is teljesülnie kell.
(3) A megszakítási idő alatt a gépjárművezető nem végezhet más munkát. Nem minősül más munkának a gépjárművel való várakozás és a gépjármű kompon vagy vasúton történő szállításának ideje.
(4) A közúti közlekedés szabályairól szóló külön jogszabályban  előírt, a jármű biztonságos vezetésére alkalmas állapot feltételének a gépjárművezető nem felel meg, ha a gépjármű folyamatos vezetését az (1) – (3) bekezdésekben meghatározott módon nem szakítja meg.
(5) A gépjárművezetőnek a menetíró készülékkel és annak üzemeltetésével kapcsolatosan a közúti közlekedés szabályairól szóló külön jogszabályban  előírt kötelezettségét azAETR Megállapodásban   a menetíró készülékre vonatkozóan előírt feltételek megtartásával kell teljesítenie.
A gépjármű üzemben tartójára vonatkozó rendelkezések
3. §
Az üzembentartó rendszeresen ellenőrzi a 2. §-ban foglalt előírás megtartását.
Hatósági ellenőrzés
4. §
(1) A gépjárművezető vezetési idejére és a kötelező megszakítási időkre vonatkozóan a 2. §-ban foglalt előírások megtartását a megyei (fővárosi) Közlekedési Felügyelet és a rendőrhatóság a közúti forgalomban, továbbá a megyei (fővárosi) Közlekedési Felügyelet, valamint a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet (a továbbiakban mindezen szervek együtt: ellenőrző szerv) az üzemben tartó telephelyén ellenőrzi.
(2) A gépjárművezető és az üzemben tartó az ellenőrzés során köteles:a) a gépjárműbe beépített menetíró készülék, valamint az adatrögzítő lap vizsgálatát az ellenőrző szerv számára lehetővé tenni, továbbáb) az üzembentartó telephelyén végzett ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont gépjárművezetőhöz tartozó adatrögzítő lapokat az ellenőrző szervnek átadni.
Záró rendelkezések
5. §
(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet 2. §-ának (5) bekezdése, a 3. §-a és a 4. §-ának (1) bekezdése a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba.
(3) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.
6. §
Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló Tanács 3820/85/EGK rendeletével.
Dr. Csillag István s.k.,gazdasági és közlekedési miniszter
*********************************************************************
Azok az előírások, melyek a kihirdetést követő 90. napon lépnek hatályba:
2. §. (5)
A gépjárművezetőnek a menetíró készülékkel és annak üzemeltetésével kapcsolatosan a közúti közlekedés szabályairól szóló külön jogszabályban előírt kötelezettségét azAETR Megállapodásban a menetíró készülékre vonatkozóan előírt feltételek megtartásával kell teljesítenie.

3. §.
Az üzembentartó rendszeresen ellenőrzi a 2. §-ban foglalt előírás megtartását.
4. §. (1)
A gépjárművezető vezetési idejére és a kötelező megszakítási időkre vonatkozóan a 2. §-ban foglalt előírások megtartását a megyei (fővárosi) Közlekedési Felügyelet és a rendőrhatóság a közúti forgalomban, továbbá a megyei (fővárosi) Közlekedési Felügyelet, valamint a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet (a továbbiakban mindezen szervek együtt: ellenőrző szerv) az üzemben tartó telephelyén ellenőrzi.
Budapest, 2003. január 07.
Hörcsöki Sándor

Áttekintés az AETR legfontosabb határozatairól

Gépkocsivezetők minimális életkora	Max. 7,5 t össz. tömeghatárig 18év 7,5 t felett: - 21 év, vagy - 18 év, amennyiben igazolja a speciális tanfolyam elvégzését - általában a min. életkor 18 év
Napi vezetési idő	9 óra, amely hetente két alkalommal 10 órára növelhető
Átlagos heti vezetési idő	Hetente: max. 56 óra, 6 alkalom során Két egymást követő hét során: 90 óra
Megszakítás nélküli vezetési idő	4 óra 30 perc
Megszakítások	Min. 45 perc, amely kettő vagy három, legalább 15 perces szakaszokra osztható fel. A várakozási idő, a haladó járművön, nem vezetéssel eltöltött idő, valamint (kombinált szállítás esetén) kompon, vagy vonaton töltött szállítás ideje megszakításnak minősül
Napi pihenőidő (egy gépkocsivezető esetén)	11 óra (megszakítás nélkül) 9 óra (megszakítás nélkül, heti három alkalommal, fizetéssel)
Engedélyezett csökkentés Normál felosztás Felosztás	A következő hét vége előtt lehetséges Felosztás esetén 12 órára kell növelni a pihenőidőt, amelyből 8 órát megszakítás nélkül kell biztosítani. A pihenőidő eltölthető a jármű fülkéjében, ill. a jármű állásakor is Lehetséges. Egy megszakítás nélkül (Ro/Ro ill. vasút között) minden 30 órás időszakban
Napi pihenőidő (két gépkocsivezető esetén)	8 óra megszakítás nélkül, 30 órás időszakonként
Heti pihenőidő (Norma) Engedélyezett csökkentés	45 óra megszakítás nélkül (napi pihenőidőt is beszámítva 36 óra megszakítás nélkül, amennyiben lakóhelyén vagy a jármű telephelyén veszi ki a gépkocsivezető a pihenőidejét, kötelező kifizetés a hetet követő harmadik hét vége előtt

190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival az ország közútjain

a) július 1-jétől augusztus 31-éig

Nemzetközi kategóriák:

Nemzeti kategóriák:

A hétköznapi nyelvre lefordítva, és végtelenül leegyszerűsítve (a hétköznapi szleng szerint):

„A” – motorkerékpár
„B” - személygépkocsi
„C” – teherautó,
„D” – autóbusz,
„E” – járműszerelvény

Nézzük egy kicsit figyelmesebben a „B” kategóriás vezetői engedélyt (a „személyautó jogsi”-t)
Evvel a kategóriával nem csak személygépkocsit vezethetsz.
Jogosult leszel minden olyan gépkocsi vezetésére, amelynek (a forgalmi engedélyébe bejegyzett) megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot. („kisteherautót” is).
Valamint olyan gépkocsit, ahol veled (a gépkocsivezetővel) együtt maximum kilenc fő szállítható.

FIGYELEM! Vigyázat!
Ha most szerzed meg a járművezetésre való jogosultságodat először, a vezetői engedélyedkét évig, úgynevezett
„Kezdő vezetői engedélynek” minősül. Ez annyit jelent, hogy két évig nem vontathatsz sem könnyű, sem nehéz pótkocsit, utánfutót.
A 18. életéved betöltése előtt csak Magyarországon vagy jogosít vezetésre.

Vezethetsz még a „B” jogsival (még akkor is, ha már lejárt az egészségügyi érvényessége)

- segédmotoros kerékpárt
- lassú járművet és (pótkocsiját – ha már nem minősül kezdő vezetői engedélynek)
- kerti traktort
- állati erővel vont járművet
- mezőgazdasági vontatót és (könnyű pótkocsiját – ha már nem minősül kezdő vezetői engedélynek)