M e g r e n d e l é s

(szállító által küldött formanyomtatványon)

Megrendelő (neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma) : ………………………………………

…………………………………………

Szerződés tárgya: (tipus, fajta, mennyiség feltüntetésével, szükség esetén szabványra
hivatkozással)

Alulírott megrendelő megrendeljük ……………….. szállítótól (a továbbiakban: Szállító) a szerződés tárgyában pontosított, az általunk kiválasztott és ismert minőségű termékeket az alábbiakban részletezett feltételekkel:

1. 1. Szállítási határidő: 2000. ………………… hó …..-ig. Megrendelő előteljesítést elfogad.

1. 2. Teljesítés helye: a Megrendelő által megjelölt célállomás (vasúti szállításnál) *

Szállító telephelye (közúti szállításnál) *

1. 3. Minőségi átvétel helye: a Megrendelő (címzett) telephelye.

A  Megrendelő köteles az általa észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a Szállítóval  haladéktalanul közölni távirati úton, vagy faxon.(Szállító címe, fax-száma).

A kocsiállás elkerülése érdekében Megrendelő/címzett a küldeményt haladéktalanul köteles  kirakni illetőleg kirakatni, és azt kellő gondossággal, más tulajdonú és minőségű szenektő1 külön tárolni mindaddig, amíg Szállító a min6ségi kifogás alapján a szenet meg nem vizsgálta.

A minőségi megvizsgálás helye a Megrendelő (címzett) telephelye.

Mind vasúti, mind közúti fuvarozás esetén a Megrendelő köteles – a Szállító érdekében – a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni és erről a Szállítót haladéktalanul értesíteni. Az intézkedések elmulasztása esetén a Megrendelő nem követelheti a Szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna.

4. Fizetés módja: a teljesítést követő/megelőző* …………. naptári napon belül átutalással/készpénzzel *

Késedelmes fizetés esetén a Megrendelő az esedékességtő1 kezdődően évi 35 % késedelmi kamatot köteles fizetni a késedelem megszűnéséig.

Az esetben, ha Szállító a teljesítéssel késedelembe esik, úgy a határidőn belül le nem szállított mennyiség árának mint kötbéralapnak figyelembevételével napi 0,1 %-os késedelmi kötbért köteles fizetni, melynek maximális mértéke 20 %.

Jelen megrendelés akkor válik szállítási szerződéssé, ha Szállító azt 10 napon belül lényegi változtatás nélkül írásban visszaigazolja.

Jogvita esetén a felek kikötik – hatáskörtől függően – a ……….. Megyei Bíróság illetőleg a ………… Városi Bíróság kizárólagos illetékességét.

Kelt, ……………………………………

……………………………………………..

Megrendelő cégszerű aláírása

*  a nem kívánt rész törlendő

Vonatkozó jogszabályok:

Ptk. 205-207. §, 211-218. §, 379-385. §

Vonatkozó bírósági döntések:

GKT 17/1973.,

GK 9.,

GK 73.,

GK 5.,

GKT 68/1973.

GKT 85/1973.

GKT 36/1973.

Kommentár:

A szállítási szerződések fogalmi elemeit a Ptk. 379 § (1) bek. határozza meg. Ezek a szerződés alanyai (szállító, megrendelő), a szolgáltatás tárgya (a szerződésben meghatározott dolog), a szerződő felek kötelezettségei (a dolog átadása, átvétele, árának megfizetése), a teljesítésre meghatározott későbbi időpont.

Abból, hogy a szerződés megkötése és teljesítése között bizonyos időnek kell eltelnie – a jogszabály szövege szerint “kikötött későbbi időpont” – következik, hogy a teljesítési idő meghatározása a szállítási szerződés lényeges tartalmához tartozik. ha tehát a megrendelő a szállítótól későbbi teljesítési időpont vagy időszak megjelölésével rendel terméket, és ez utóbbi a rendelést igazolja, ezzel közöttük szállítási szerződés jön létre még akkor is, ha egyébként a felek e szerződésüket másként nevesítették (pl. adásvételnek vagy együttműködési megállapodásnak nevezték). E szerződésre tehát a szállítási szerződésre vonatkozó szabályok irányadók. Ha viszont a felek megállapodása nem szállítási, hanem más tipusú szerződés elemeit tartalmazza, a szerződést – az abban alkalmazott szóhasználattól függetlenül – aszerint kell megítélni.

A szállítási szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szállítási szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges, nem kell viszont megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A GK 20. sz., a GK 33. sz. és a GK56. sz. állásfoglalással módosított GK 5. sz. állásfoglalás kifejezésre juttatja, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések bármely feltételére vonatkozólag helye van a felek eltérő véleményét kifejező nyilatkozatnak. A Ptk. nem tartalmaz az eltérő szerződési nyilatkozat, az ú.n. “véleményeltérés” közlésére vonatkozó időpontokat meghatározó rendelkezéseket. A Ptk. 205. § szerint a szerződés létrejöttéhez a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése, a lényeges feltételekben való megállapodása szükséges; a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, s ha szerződéskötési kötelezettség esetén a szerződési nyilatkozataik eltérnek egymástól, kötelesek szempontjaik egyeztetését megkísérelni.

A szerződés lényeges feltételeiben való megállapodás nemcsak nyilatkozattétel útján lehetséges, hanem a szerződési akaratát a felek bármelyike a szerződés bármely feltételére ráutaló magatartással is kifejezésre juttathatja (Ptk. 216. § (1) bek.). A szerződés alakjára vonatkozólag a Ptk. 216-218. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. Az ilyen akaratkifejezés szerződést létrehozó hatásához azonban szükséges, hogy a magatartás olyan meghatározott szerződési akaratot juttasson kifejezésre, amellyel szemben más értelmezésnek reálisan nem lehet helye.

A Ptk. 283. §-ának (1) bek.-e előírja, hogy a jogosult – ha jogszabály kivételt nem tesz – a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Ez alól kivételt csak az átvett dolognak azok a tulajdonságai képezik, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg amelyekre jótállás vonatkozik.